Az ízületi gyulladás és fájdalom – Diagnózis és receptírás

Ha manapság az ember szinte bármilyen panasszal felkeresi az orvosát, akkor szembesülhet azzal, amit sokan lélekben elutasítanak. Nem csak a páciensek, de az orvosok is. Ez nem más, mint a rövid állapotfelmérés utáni gyors receptírás, jobb esetben további kivizsgálásokkal párosítva. A felírt gyógyszer és a gyorsított ütemben folyó vizsgálat nem túl szimpatikus, ám bevett gyakorlat. Még egy ízületi gyulladás esetében is.

 

Olyan bajoknál, mint a vírusos megbetegedések vagy az ízületi gyulladás, fejfájás, aligha lehet pontos diagnózist felállítani pár perc alatt, így jönnek a leginkább csak tüneti szinten kezelő pirulák és krémek. Ezekre általánosan jellemző, hogy a reklámok szerint az alapvető okokat kezelik, de a gyakorlott ember már tudja, hogy ezek bizony tüneti kezelésre valók.

Ez a jelen, de hol kezdődött mindez?

Valamikor a XX. század elején a gyógyítás szakterülete alapvető változáson ment keresztül. Addig az orvosok és gyógyítók valóban keresték a betegségek okait, és a természet és a gyógyító tapasztalat alapján foglalkoztak a beteggel, kisebb-nagyobb sikerrel.

A kép forrása: [CC BY 4.0 (https://creativecommons.org/licenses/by/4.0)],
Wikimedia Commons

Megpróbálták megérteni a betegségeket és megtalálni a megfelelő ellenszert. Voltak is látványos eredmények. Pl: felfedezték a fürdőkúra jelentőségét az ízületi gyulladás tekintetében.

Lázat csillapítottak kininnel, mely használt a malária ellen is, megszületett a veszettség elleni vakcina, és egységes receptúra alapján gyártottak nagy mennyiségben pirulákat és egyéb gyógytermékeket. Mikor gyárak szakosodtak arra, hogy ezeket előállítsák és erre reklámkampányok épültek, elterelődött a figyelem a természetes megoldásokról: a gyógynövényekről, gyógymódokról, gyógyító helyekről és emberekről, akik sikerei nem harsogtak olyan hangerővel, mint a gyógyszerreklámok.

 

Egy idő után az orvosok képzésében is sokkal nagyobb szerepet kapott a gyógyszertan és a közfelfogás, no meg az élet más területein tapasztalható gyorsabb tempó hozza is az igényt a „gyors” megoldásokra.  „Csak bekenem a kezem meg sajgó térdem egy krémmel és az órákon át tünetmentessé válik…”

Csakhogy ez a tünetmentesség nem gyógyítás, és könnyen „visszarúghat, hiszen egy ízületi gyulladás esetében a gyulladásban lévő területet folyamatosan tovább terhelni azzal a felkiáltással, hogy nem is érzem! Nem tűnik túl ésszerűnek.

 

Mi lehet a megoldás?

Ma már nem csak az követelmény, hogy a gyógyító legyen tájékozott és felvilágosult, hanem a beteg is lehet jól tájékozott. Ez nem azt jelenti, hogy az internetről kell gyógyulni, de ha kíváncsi a betegsége vagy visszatérő panaszai kiegészítő kezeléseire, akkor találhat működő megoldásokat. Ezek nem pótolják a gyógyító munkát, de értékes részei lehetnek annak.

 

Tanácsot adnak bizonyos táplálkozási minták követésében, az állapotunknak megfelelő mozgásterápiát találhatunk és olyan táplálék-kiegészítőket, amik segíthetnek nekünk visszaszerezni az elveszett egyensúlyt, hiszen minden nem kívánatos állapot és betegség – ahogyan az ízületi gyulladás is – ebből ered, így a cél sem lehet más, mint ezt visszanyerni.

 

 

Megjelölve , .Könyvjelzőkhöz permalink.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.