Késő este a fiatal méhek alváshoz készülődtek. Mielőtt azonban álomra hajtották volna a fejüket, még meghallgattak egy tanulságos esti mesét egy idős, mesemondó méhtől.

- Na, gyerekek, ma este elmondom nektek annak a történetét, hogy hogyan is lettünk mi az emberek barátai és munkatársai. Akarjátok hallani?

- Igen, igen, igen – hangzott mindenhonnan a biztatás.

- Nos, az emberek már a kezdetek óta kutatják értékes kincsünket, a mézet. Ezekben az időkben azonban más volt a helyzet, mint manapság. Akkoriban az emberek és a méhek nem voltak barátok. Az ősidőkben az emberek először csak elvették a mézet a méhektől és még a lakhelyüket is megrongálták eközben. Néhányan akkoriban a mieink felkutatására specializálódtak. Megfigyeltek minket és aztán követtek. Így jutottak el a nyílásokba és faodúkba összegyűjtött kincseinkhez, a mézhez.

- És hogyan barátkoztak össze velünk? – kérdezte egy kis méh, vékonyka hangon.

- Valamivel később az emberek rájöttek, hogy ha kivágják és hazaviszik azokat a fatörzseket és odúkat, amikben a mi méh őseink fészkelnek, akkor nem kell olyan sokat gyalogolniuk a mézért. Tehát, hazaszállították az odúkat. Ezeket nevezhetjük az első “kaptáraknak”. Innen indult el a fajtánk háziasítása és a méhészkedés története. Mivel az emberek egyre több időt töltöttek a közelünkben, így egyre jobban megfigyelhettek bennünket. Ennek eredményeképp, jobban megértettek minket. Ezután már az emberek gondoskodtak a lakhelyünkről. Eleinte méhkasokat és később különböző kényelmes kaptárakat készítettek nekünk. Sőt gondoskodtak a védelmünkről is a betolakodókkal és betegségekkel szemben. Ekkor már nekünk is hagytak bőségesen mézet, csak a fölösleget vették el. Így indult tehát az emberek és a méhek barátsága. Ebből alakult ki, hogy a jó méhész a kölcsönös segítségnyújtásra gondolva a tenyerén hordozza szorgos kis munkatársait.

- Jaj, de jó mese volt! – kiabáltak a kicsik és néhány perc múlva már az igazak álmát aludták.



Ha tetszett Önnek ez a kis történet és szokott gyerekeknek, unokáknak mesélni, mesét felolvasni, és kíváncsi a folytatásra, a következő részért figyelje a Facebook oldalunkat! :)



Üdvözlettel:
Hegyi József, méhész, apiterapeuta

(0670) 7764-112






Mi az, amit Ön ténylegesen tehet azért, hogy fiatalos és egészséges maradjon? Hogyan kell szedni a méhpempőt? Mit kell tudni a propoliszról, virágporról és a mézről?

Ha még nem tette, iratkozzon fel itt a tájékoztató sorozatomra! >>


Hegyi József, méhész, apiterapeuta